Sziasztok!

Megint eltelt pár nap, talán a legnehezebbek voltak ezek. Kijött rajtam a honvágy nagyon, hiányzik, hogy magyarul beszéljek valakivel, és otthon se úgy alakultak a dolgok, sőt... De az élet ilyen, menni kell tovább, tudom, ezt most itt nem adhatom fel, nem szabad hazamennem. Bár néha nagyon nehéz, de ha itt nem növök fel, akkor sehol :)

Tegnap előtt egy éves gyűlésen voltunk, a The Greenery (http://www.thegreenery.com/home) hívta meg néhány tagját az éves beszámolóra, eredmények bemutatására, egy kis ültetvénylátogatással, meg barbecue partival összekötve.

Nagyobb térképre váltás

Sander alig tudta elintézni, hogy mehessek, mondta, hogy nem írhatok semmit, csak üljek nyugodtan. Bár ne tette volna, nem nagyon élveztem :)

4 órán keresztül csak hallgatni a sok hülyeséget, hogy megint jobbak lettünk, megint több alma, körte lett a tavalyi évben, idén még többet telepítettek. Persze mindent hollandul, amiből egy kukkot se értek. A prezentáció viszont annyit nyújtott, hogy értsem, miről van szó. Érdekes, mert az írott holland 60-80 %-át megértem, viszont a beszédből semmit. Némelyik ember pedig annyira irritálóan beszél, hogy egyszerűen kibírhatatlan. Túl sok mindent nem tudtam meg, azon kívül, hogy a Sweet sensation körtét és a Junami almát nagyon nyomja ez a termelői csoport, de Magyarország fehér folt volt a térképen, szóval ti ezeket nem hinném, hogy ismernétek, én se ismertem eddig.

Egyszer nagyon be is sokalltam, ki kellett mennem, annyira nem élveztem. De legalább csináltam pár fotót, amik tükrözik megint csak az itteni "tökéletességet". Számotokra :)

És bevallom, számomra is, mikor a képeket nézegetem, vagy csak rápillantok egy ültetvényre. Azonban teljesen más dolgozni benne, mikor minden egyes fát látok, mindegyikkel foglalkozok. Akkor már feltűnik, hogy annyira azért még se jók. Rengeteg gond van itt is, ami elsőre nem tűnik fel, mint amikről már írtam. Egyes fajták esetében a tűzelhalás (Jonagold, Breaburn), ágrákosodás, a fák gyengesége. Rengeteg fát kellett tegnap és ma kötöznöm a karóhoz, mert jó derékmagasságban egyszerűen megállt a fa, nem jutott fel elég tápanyag, és elszáradt, ki se hajtott, vagy nagyon gyengécske volt, le kellett vágni. Ilyenkor új központi tengelyt kell nevelni, mert az alatta lévő rész azért még okés. Ezt vagy egy arra alkalmas elágazódás felkötésével lehet megoldani, ha nem törik el, általában a legerősebbet, és ami legfelül van. Vagy majd később, mikor a vízhajtások közül lehet választani egy jobbat, és azt meghagyni központi tengelynek. Sok fa volt így, és nem csak a központi tengely hiányzott, hanem az alsó ágcsoportok közül is sokat le kellett vágni, mert elszáradt, gyenge volt, vagy végigment rajta a tűzelhalás. A fák se annyira egységesek közel se, mint ahogy a képen látszanak. Az egyik nagyon erős, már túl nőtte a támrendszert, a másiknak meg le van gyengülve a teteje úgy, hogy csak kis semmi ágak vannak rajta. Persze, ez otthon is így van, de itt már nagyon szembetűnőek voltak ezek a különbségek. 

Tegnap reggel el kellett mennünk megcsináltatni nekem a SOFI numbert, el is ment vele a délelőtt. Nem azért, mert sokat kellett várni, nem állt a sorban senki. Hanem valami 50 km-re voltunk, Zwolle-ban, na meg Mareknak is át kellett íratni a motorját, amit itt vett, és viszi haza. Délután pedig a már előbb említett kötözés.

A mai nap sokkal jobb volt, délelőtt kötözés, aztán le kellett takarítanom a válogató gépen a szalagokat. Hát nem volt egyszerű, mivel sokat kellett járatni a gépet, hogy mindenhol le legyen súrolva, és van jó néhány szalag. El is fogyott egy adag fújkálós nem tudom mi :) Viszont a délután! Almanapon voltunk, ami két évente kerül megrendezésre, és elég nívós eseménynek számít.

Nagyobb térképre váltás

Egy gazdaságban volt berendezve, a válogató helységben egy akkora válogatógép, amekkorát még sose láttam. A képek magukért beszélnek, annyit tudok mondani, hogy volt 20 kijárata, és külön tartályládákba tudta rakni méret szerint az almákat. Elég komoly volt, az ára rejtély, gondolom 2-300 millió forint körül mozog egy ilyen gép. Gép, gépszörny inkább, elfoglalt vagy 600 nm-t az egész. Aztán a szokásos standok, almakóstolás, almalétyók, majd gépkiállítás, és gépshow. Ez már jobban tetszett, mint a tegnap előtti program, sok új gépet láttam, sok emberrel beszélgettem, meglepő módon továbbra is angolul :) A képek többet mondanak minden szónál, volt itt minden. A létező egyetlen önjáró gyümölcspermetező gép, 3 soros permetezők, szerves trágyaszóró, betonoszlop szállító, nyomó komplett rendszer, gallyseprűk, vegyszerezők, almaszüretelő gépek, és persze rengeteg sok traktor. A Fendt túlsúlya már már nyomasztó volt, én nem tudom, hogy kétszer drágábban Magyarországon ki tudja megvenni, mert az összes többi traktor is elég drága.

Volt Kubota, ami személyes kedvencem, Foton, kínai tömegcikk, New Holland, nem a legjobb, Sandernak is sok gondja van vele, Deutz Fahr, erről nem sokat hallottam még.

Viszont Fendt-ből volt tengernyi, de mind keskeny nyomtávú.

Ez például arra szolgál, hogy elhúzza a mögötte lévő barázdakészítő gépet, amibe belemennek a fák, és az oszlopot is ide nyomják. GPS vezérelte cucc, szóval elég pontosan lehet vele dolgozni. 

Az önjáró permetező szerintem már túlzás, rohadtul kivágta a gyepet, és elég nehézkesen mozog. Mind a négy kerék legalább 90 fokban elfordul, nem tudom, hogy pontosan mennyire. De volt egy perc, mire betette magát egy sorba. Aztán már ment, mint a tűzoltó, itt sokkal gyorsabban permeteznek, mint otthon. Szükség is van rá, mert egy héten van, hogy 2-3x kell lehúzni a gyümölcsöt, mivel itt a varasodás támad éjjel nappal az állandó eső miatt :) 

Ez igazából 3x ekkora, mert két oldalt "kilóg" belőle még két "szárny", és úgy 3 sort permetez egyszerre ez is

A kiállításon képviselte magát jó néhány faiskola, volt bemutató is. Többnyire knipp fák voltak, ami annyit tesz, hogy 3. évesen adják el a fát, egyszer visszavágva, legalább 6-8 oldalelágazódással. Következő évben már terem, viszont elég drága. Volt magnum fa, amilyet még nem láttam, sőt nem is hallottam róla. Ez is 3 éves lehet, de itt nem a sudarat vágják vissza, hanem az elágazódásokat alul 5 cm-re, majd a következő évben megint visszavágják 20-30 cm-nél. Ez körülbelül 8 elágazódásnál volt jellemző, a felette lévők csak 2 évesek voltak többnyire, és egyszer lettek visszavágva. 14-18, legalább 20 centis elágazódás volt mindegyik fán. Sander szerint erősek voltak, hát mondom látnád a miénket, azok hogy nőnek :) 

Viszont az ültetvény nagyon tetszett, még nem láttam itt ilyen magas fákat. Harmonikusak voltak, alul szépen leívelt elágazódások, egyáltalán nem vastagok. Az alma gyönyörű volt rajta, szerintem megfelelőlen le is volt ritkítva. Itt például egy Elstarban beállított kísérlet eredményeit láthatjátok.

Ez tetszett még nagyon, hogy kísérleti eredmények is voltak, nem egy fajta vegyszeres termésritkítása, vagy a gyomirtó szerek hatékonyságát prezentálandó kísérletek. 

Négyféle gyomirtó szerrel kezelt sorok, balra a kontroll

Összességben nagyon jó volt a kiállítás, sikerült végre megrendelnem a kötözőanyagot is, amit már egy éve várunk, beszélgettem az egyik támrendszeres cég partnerével, valamint ezt a gyomirtó gépeket, készülékeket gyártó céget is megismertem. 

Remélem tetszenek a képek mindenkinek, és az újítás is, hogy belinkelem az útvonalat, merre járok épp :) Ha gondolja valaki, street view-val lessen bele nyugodtan, hogy milyen csodaszép tájakon vezet az utam néha. Én még mindig csak kapkodom a fejem, ámulok, bámulok a rengeteg tulipánföld, hagymatáblák, nyílegyenes sorok, gyönyörű házak, még gyönyörűbb kertek, és mindenhol frissen vágott fű láttán. Egyszerűen hihetetlen ez az ország!

Holnaptól új munkát fogok kapni tán, vasárnap pedig jó lenne valamerre egyet kirándulni, ha jó idő lesz. Napok óta hol esik, hol fúj, hol süt a nap, hol elmegy, de a 13-18 fok stabilnak tűnik. Hiányzik a nyár :) és sok minden más, sok mindenki más...

Halihó mindenki!

Ma úgy gondoltam, hogy inkább más jellegű témákról fogok írni, ha már annyi mindent tudok meg itt. Bár sok minden eddig is köztudott volt, mint például az, hogy a hollandok eléggé liberális beállítottságúak. Délelőtt megint válogattunk, kb 800 mázsát szortíroztunk a szalagon hatan, elég húzós volt. De közben volt időm beszélgetni Sander anyukájával, Rhia-val (remélem jól írom a nevét) :) Legelőször is azt kell, hogy mondjam, meglepődtem magamon, hogy milyen jól megy az angol, ugyanis ma szinte egész nap angolul beszélgettem. De erről majd lentebb is, bővebben. Rhiaval egész jól meg tudjuk érteni egymást, szó volt többek közt a holland megélhetésről, a holland oktatásról, az életstílusról, ahogy itt megy az élet. Megtudtam például, hogy Sandernak 2 fiú testvére van, az egyik a vöröskeresztnél dolgozott korábban, járt Indiában, Pakisztánban, Szudánban, ha jól értettem, mint önkéntes.  Háború és katasztrófa sújtotta övezetekben tevékenykedett korábban, de az egykori munkájáról nem nagyon beszélt sose. Járt például a 2004-es cunami sújtotta övezetben, Indiában, gondolom erre mindenki emlékszik. Vagy néhány afrikai országban, ahol többnyire háborúk dúlnak állandó jelleggel. Most jelenleg Amerikában él az amerikai feleségével, pont holnap fognak jönni ide :) Ha jól értettem, most programozással foglalkozik, olyasmi programokat ír, amiket fel tudnak használni az ilyen övezetekben, segíti az önkéntesek munkáját. Vagy valami ilyesmi. Sander másik testvére matektanár, de elvégzett valami marha drága pilóta iskolát, amivel Boeing-et tud vezetni. De nincs munkája, és úgy jött le, hogy nagyon csalódott emiatt a családja, mert sokba került. Mostanában felszolgáló tengerparti szórakozóhelyeken, úgyhogy bejött az élet neki is, mint az otthoni bölcsészeknek :D Többnyire amúgy itt mindenki pszichológiát, meg filozófiát akar tanulni, vagy azt tanul, a legnagyobb egyetemváros északon található, Groningenben. 

Megtudtam például, hogy tényleg milyen lightosan állnak a könnyű drogokhoz. Sander például tök természetesen mesélte, ha van valami baráti összejövetel, akkor előkerül egy kis marihuána, de például a barátai úgymond szekálják, hogy az extasy-t sose próbálta ki. Vicces, mert ahogy mondta, mindenki szívja a füves cigit, bár itt vidéken annyira nem jellemző, mindenhol lehet kapni, de senki se tudja, hogy honnan van, mert a termesztése illegális. Pontosabban huszonegy néhány tövet lehet tartani otthon saját fogyasztásra, vagy a magot is meg lehet vásárolni a coffe shopokban. Érdekes, mindenképp :) Vagy ott van a híres liberalista felfogásuk, Rhia meglepődve hallgatta, mikor meséltem, hogy Magyarországon nem valami könnyű a homoszexuálisok elfogadása, elfogadottsága. Mindenki tudja, ha Budapesten rendeznek egy melegfelvonulást, általában tüntetésekkel, utcai harcokkal, de legalábbis kisebb balhékkal jár. Itt ez olyan természetes, mint az, hogy egy fiú és egy lány kézen fogva sétálnak. Bár az kicsit megdöbbentett, mikor mondta, hogy a férje (vagyis Sander apja) bátyja homoszexuális, és össze is van házasodva egy férfival. Na most Henk (Sander apja) úgy 60 év körül lehet, vagy afelett. Jóó, lehet én vagyok is kicsit elutasító, vagy csak nekem szokatlan ez, de ezt olyan természetesen mondta, hogy Henk bátyja homoszexuális, és egy férfival él házasságban, mintha azt mondta volna, hogy ma este csirke lesz vacsorára. Vagy nem tudom :) Engem meglepett ez a közvetlenség, de itt teljesen normális. Bár én még mindig kérdezem magamtól, hogy mivaaaan??? Na mindegy :) Oké, mondom én megértem, ha valaki meleg, hát akkor meleg... De mondom miért kell ezt világgá kürtölni, miért kell melegfelvonulást csinálni? Mondom mi szükség van erre, hogy most ők kinyilvánítsák, hogy melegek? Mi se vonulunk az utcára, hogy jajj, mi heteroszexuálisak vagyunk. Erre az volt a válasza, hogy igen, nem vonulunk, mert mi azért többen vagyunk. Ennyi :D De ahogy mesélte, itt is mindenki extrém ruhákba felöltözve, legtöbbször színes, pink, szivárvány színekben, nők félmeztelenül, és a heteroszexuálisak is ugyan úgy velük, mellettük vonulnak. Szóval nem tudni egy melegfelvonuláson, hogy ki leszbikus, ki meleg, és ki hetero. Teljes az egyetértés, az elfogadottság, a másik tisztelete úgymond. 

Délután megint tűzelhalást kellett vágnom, de most végre már nem egyedül. Ian-nal dolgoztam, ő 40-50 km-re lakik innen, az egyik héten 2 napot, a másik héten 3 napot dolgozik itt. A felesége a Nestlé-nél dolgozik, laboratóriumban, de hogy milyen beosztásban, nem tudom, kb 40 ember van alatta. Igazából vele elég sok mindenről beszélgettem, összeszedve minden angol nyelvtudásom. Egész jól sikerült, mint fentebb írtam, ugyanis egész délután beszélgettünk. Százszor jobban telik így az idő, ha közben folyamatosan forog az agy, ha nem tudok egy szót megpróbálom körülírni, elmutogatni, de mondom, egész jól ment. Ő se valami nagy angolos, németül pedig egyáltalán nem tud. Szokásos témák jöttek fel, család, az országok közti különbségek, minimálbér, adók, stb, stb. Igazából jól érzem magam velük, néha tök jól állnak hozzám, és keresik a kontaktust, néha nem nagyon törődnek az emberrel, elvannak a maguk kis érthetetlen holland nyelvükkel, ami persze érthető. De például megkérdezik, ha látják az emberen, hogy mi a baj, hiányzik-e a barátnőd, beszéltél-e vele, mikor jön. Vagy mutatok róla egy képet, és elcsodálkozva mondják, hogy jajj milyen gyönyörű, remélem itt leszek akkor, mikor jönni fog :) Szóval kedvesek, még ha nem is 100 %-ig így éreznek, vagy így gondolják. Ma is kérdezték, hogy mit szólt a barátnőm, hogy tegnap küldettem neki virágot, vagy mikor mondom, hogy van egy képem a virágról, óóó hát mutasd meg.

A gyökérkefe csak feldobja :) 

Persze, alig ismernek, idegen vagyok nekik, de igyekeznek jobbá, könnyebbé tenni az ittlétemet. A nap végére már annyira ráállt a nyelvem az angolra, hogy Sanderral is angolul beszélgettem, meg is lepődött :) Apropó, holnap délben ismét ültetvénylátogatás :) Már alig várom, rengeteg szaktanácsadó lesz ott, valami tuti szuper ültetvény, ahol "alles ist very super", ahogy Sander mondja :) Be kell hogy valljam, kellemesen csalódtam a holland népben, úgy általában. Bennem inkább egy kissé visszahúzódó, zárkózott, magának való nép képe élt ezidáig. De ez nagyon nem így van. Például megkérdeztem ma Sandertől, hogy oké, már itt vagyok egy hete, mégis mi a véleménye rólam? Mármint hogy megvan-e elégedve a munkámmal. De rögtön hozzá is tettem, hogy mondom ez itt nem tudom hogy megy, szoktak-e ilyet mondani, csak gondoltam megkérdezem. Mondta, hogy persze, mindent nagyon jól csinálok, látszik rajtam, hogy tudom mi a dolgom, nem kell elmutogatni semmit kétszer. Nem kell sokáig magyarázni semmit, nem kell mondani, hogy oké, holnap akkor folytasd itt, ha nincs más betervezve másnapra. És mindent időben befejezek, meg hatékonyan dolgozok, gyorsan, de alaposan. De ők igazából csak akkor mondanak valamit, ha hibát követek el, vagy valami problémájuk van a munkámmal. Ezt mondjuk észre is vettem a válogatásnál, de az természetes volt, hogy elsőre nem tudhatok mindent, mi hova megy, melyik ládába, hány kilóval, mint ahogy tegnap leírtam, hogy mit hogy kell. Szóval mondta, hogy addig minden oké, míg nem mond semmit :) 

Amúgy hihetetlen, hogy mennyi lengyel van itt. És itt jön a második meglepetés, bár az első meglepetésnem engem ért mondjuk, azt csak én okoztam :) Tegnap átjött 4 lengyel az itteniekhez, dumálni, meg iszogatni. Szerencsére még az elején kiderült, mikor kérdezték, hogy honnan jöttem, hogy ahol ők élnek, lakik két magyar. Egyből felvillanyozódtam, főleg mikor mondták, hogy két kilométerre innen. De az istennek se tudtam elmagyarázni nekik se angolul, se németül, tök egyszerű szavakkal, hogy szívesen hazaviszem őket, és meg tudják mutatni, hol lakik a két magyar. Végső megoldásként beírtam a google translate-be, és úgy mutattam meg nekik a telefonon lengyelül, hogy mit akarok. Na így már oké volt. Amúgy hihetetlen, hogy nulla nyelvtudással hogy elvannak itt. (ma például bementem Biddinghuizenbe a boltba vásárolni ezt azt, legalább 20 lengyel autóval találkoztam, és közel se volt nagy forgalom) Az úton kicsit paráztam, mert az egyik nő nagyon be volt rúgva, magyarázott össze vissza, na mondom ha ez ide behány, szép lesz. :) De szerencsére nem történt semmi gond. Háááát, de nem gondoltam volna, hogy egy hét után ilyen jó lesz magyarul megszólalni :) Persze a barátnőmmel és a szüleimmel videó telefonálunk, vagy hívjuk egymást majdnem minden nap, élőben azért kicsit másabb. Nagyon jó volt :) Főleg, hogy megint bebizonyosodott, milyen kicsi a világ. A két srác 40 km-re lakik Nagykállótól, Nyírmadán. 5 hete vannak kint, bio-hagymában dolgoznak, traktor után van egy akármi, amiben feküdni lehet, és abból gyomlálnak. Mivel a bio hagymát természetesen nem lehet gyomirtózni. Hát őket se irigylem, van hogy 4-5 órát kell egyfolytában hason feküdni, míg ki nem ér a sor végére a traktor, kb 8 euróért óránként. Ha esik, ha fúj, ha meleg van, ha hideg, általában mennek. Beszéltük, hogy csinálhatnánk közös programot, vagy csak átnézni a másikhoz, úgyhogy róluk biztos fogtok még hallani :) 

Amiről még írni akartam, az a vásárlás, kaja, árak. Egyelőre még könnyen beszélek, drága jó édesanyám idepakolt annyi mindent, hogy őszintén szólva tegnap jutottam el odáig, hogy csináljak egy leltárat :) 

A nagyja itt, az elengedhetetlen Erős Pityu a hűtőben! :)

Természetesen rengeteg mindent hoztam, de egy két dolog egy hét után máris kifogyóban van. A boltban az a baj, hogy nem vagyok egy rutinos vásárló, igazából utálok vásárolni. Főleg, ha nem tudom, hogy mit akarok enni, és ahhoz mit kéne venni. Tegnap például ezt alkottam, teljesen magamtól :) 

Magyaros csirkecomb petrezselymes krumplival, és zöldségsalátával, benne a drága jó lila hagyma :)

Ma két boltban is zacskós levest kerestem, de ez egyelőre negatíííív, egyszerűen itt vagy teljesen máshogy néznek ki, más csomagolásban, vagy nincs is. Nem tudom, de se a Lidl-ben, se a C1000-ben nem találtam. Ez a bolt mondjuk jóval szimpatikusabb, nagyobb is, a választék is jóval nagyobb, és igényesebbnek tűnik. Bár Lidl-ben otthon se nagyon voltam, de azt tudom, hogy nincsenek jó emlékeim róla. Múlthéten vettem pár paradicsomot, de bár ne tettem volna. Akkorák, mint egy jól megtermett narancs, de se színe, se szaga, se bűze, se íze, semmi. Mintha nem is tudom mit ennék, úgyhogy inkább belevágtam a fenti salátába :) A kenyér minden jóindulattal szólva is fos, mindig azt hiszem, hogy már megpenészedett, de nem, csak az összes tele van mindenféle magokkal, meg nem is tudom mikkel. Bár már kaptam tippet jó kenyérre a magyaroktól, úgyhogy majd legközelebb :) A lényeg, amit mondani akarok, hogy szerintem alapvetően nem drága a kaja. Például a 10 csirkecomb, igaz, hogy nem voltak nagyok, durván 1000 Ft-ba került, egy gagyi sör 150 Ft, egy Amstel 210, egy kiló kenyér 400 Ft körül van, ha 300 Ft-os euróval számolok. A kész kaja már mindjárt más tészta, egy szecsuáni csirke rizzsel 3600 Ft-ba kerül. Bár emberes adag, rajtam mondjuk nem fog ki :) Külön felszolgálják egy kis lábosban a rizst, és valami melegen tartó nem tudom miben (amiben ég valami gyertyaszerűség) a szecsuáni csirkét, kidíszítve minden kócerájjal. Egyszer-kétszer egy héten elmegy, meg belefér a költségvetésbe :) 

Ez körülbelül a kétharmada annak, amit adnak. De itt nem kérdezik meg, hogy "szijjááá, mííít kéhhrsz?" :)

Nos holnap mint említettem újabb ültetvény látogatás :) Mondtam Sandernak, hogy remélem nem miattam megyünk, nem kell itt mindenhova hurcolni. De mondta, hogy egyedül is menne, úgyhogy így nem érzem magam kényelmetlenül. Meg hát csak ezért kapok harmadannyit se, mint a lengyelek, mert vannak ilyen programok. Természetesen ez nem panaszkodás volt, otthon is ugyan ez a helyzet a gyakorlatokkal. A lényeg, hogy a kaját meg tudom oldani belőle, bár őszintén szólva a felét le is tudom rakni, ha akarom. Bár tervezek egy két programot úgy is, 3 hét múlva remélem sikerül eljutni valakivel egy-két jó helyre :) Holnap megpróbálom feltölteni a képeket, bár attól függ, mikor érünk haza. 

Minden jót nektek, sziasztok! :)

Sziasztok!

Eltelt az első hét, ma szabadnap van :) Tegnap még ugyan úgy dolgoztunk, mint hétköznap, viszont ma ruha mosás, főzés, sütés, pocolás a program. Igazából nem volt rossz ez a hét, bár a munka elég kemény. Leválogattunk 3 kamionnyi almát, jó két nap alatt öten. Láttatok képet a szalagról, 10 kijárattal rendelkezik, programozható, hogy melyik kijáraton mi jön ki. A rendszer súly szerint választja külön a különböző méretű almákat, és úgy jön le a szalagon. Ötféle méret volt a Jonagold esetében, ezeket három féle kiszereléssel válogattuk. Nekem például összecsukható, 12 kilós ládába kellett pakolni az almát, alulra egy kartonpapír, rá egy fólia, ami úgy van kialakítva, hogy az adott méretű almát passzolnak bele. Az almákat színnel felfelé, szárral egy irányba kellett pakolni, úgyhogy eléggé oda kellett figyelni mit csinál az ember. Szupermarketbe megy, tökéletesnek kell lennie - mondta Sander. Ahogy megtelik a fólia, ki kell vinni, és egyenként minden almára ráragasztanak egy címkét, kb mint a banánokon, csak itt minden egyes almán van. Aztán kezdeni kell új ládát, mikor az is félig van kivinni, vissza a félig telit már címkésen, rá kartonpapír, újabb fólia, és 12 kilóig megpakolni a felső fóliát almával. Kivinni, címke, és kezdődik minden elölről. Ez volt az én szalagom :) Vicces, mert képeket akartam csinálni, mikor nem nagyon jött az alma, és ezzel a következő napokra el is ástam magam. Odajött Sander apja, beállított nekem egy másik szalagot, ahol nagyobb almák jöttek lefelé. Ezt faládába kellett pakolni, 12 kilóig, majd a végén egy fóliát húzni rá. Nem tudom tudjátok-e milyen a szalagmunka, én eddig nem dolgoztam mellette. Elég monoton, csak jön az alma, csak jön, mondanom se kell, hibásat továbbgurítani, ami belemegy egy ládába, ami kicsit rothadt külön, ami nagyon, azt megint külön. Szóval egy szalagról négy felé megy az alma, az egész gépről meg az isten tudja hány felé, mert minden méretnek külön kell rakni a hibás részét, nem mehet egybe. Itt már voltam gondban, mert két szalagra kellett figyelnem, volt mikor háromra. Eléggé lefárasztott nap végére, a munkaidő se nagyon tetszik, mert reggel fél nyolctól fél hatig van, két kisebb kávészünettel, és egy ebédszünettel. Tegnap előtt végig ezt csináltam, azelőtt csak délután, tegnap meg 10 óráig, aztán a szokásos tűzelhalás vágás. 

Na de a jobb élményekről is! Tegnap előtt Sander mondta, hogy 3 órakor megyünk egy ültetvényt megnézni, valami bemutató lesz, mert most lett kész nem rég a jégháló. Hát, elég komoly volt, képeket már töltöttem fel, láthatjátok. Itt teljesen máshogy van kivitelezve a támrendszer és a háló, mivel olyan permetezővel permeteznek, ami a képeken is látható, egyszerre 3 sort.

Szóval itt nem lehet minden sorban oszlop, mert akkor nem tudna elmenni a permetező. Kicsit szar volt az idő, hol csepergett, hol esett, de jó élmény volt :) A bemutatóból persze semmit se értettem, Sander mondta el nagyjából utána, hogy miről volt szó, igazából gépbemutató, parasztvakító jellege volt. Ugyanis a bemutató után sült krumpli, hot-dog, sör (természetesen Heineken), ajándék póló, ajándék sapka :)

Na a lényeg, hogy itt mondták neki, hogy hét órától lesz egy bemutató egy földieper termesztőnél, úgyhogy fél 6kor mikor haza értünk, fél hétkor már indultunk is oda. Az már kicsit érdekesebb volt, mivel nem láttam még ilyet közelről. Hét hektár körüli területen volt földieper, ebből 1 ha üvegház, 2,5 ha szabadföldi, jégháló alatt, a többi pedig fólia. A képek magukért beszélnek, természetesen itt is magyaráztak annyit, amiből egy kukkot se értettem.

Számokat mondanék, de annyi az input mindig, mikor Sander elkezdeni mondani, hogy sose bírom megjegyezni. Azt viszont megjegyeztem, bár nem ide tartozik, csak akkor volt róla szó, hogy mennyibe kerül egy szélmalom, ami elektromos áramot termel. 2,2 millió Euró, ehhez kapnak támogatást az államtól, és a saját tulajdonuk a malom, ami évente 4 millió Kwh áramot termel, és teljes egészében értékesítik. Ez Sander szerint elég biztos pontot jelent, ha esetleg elveri a jég az almát, vagy lefagyna, akkor is van biztos bevétel minden évben. Számokról még annyit, hogy azt mondta, átlagosan neki 50 tonna van hektáronként az almán, minden fajtát egybevéve. Volt a Jonagoldon már 110-120 tonna is hektáronként, de volt, hogy csak 35-öt adott le. Elég változó, de mivel sok fajta van, és mellette ott van még a 13 ha körte, így általában minden évben jó valami. Hektáronként legalább 20 ezer eurót kell kapnia, hogy nullára jöjjön ki az év, ez mindig összejött eddig. Például amit tegnap válogattunk almát, 1,5 euró/kg áron ment, de a tegnapelőtti csak 1 euró/kg volt. Almaszedéskor se lehet könnyű az élet, 30 ember dolgozik egyszerre, 6-8 traktor húz 4-6 kiskocsit, és az azokon lévő ládába szedik az almát. Ennyi embert azért koordinálni, irányítani nem lehet könnyű, de a kitároláskor kieső alma százalékát nézve, ami nem több 4-5 %-nál, elég jól csinálja/csinálják. Igazából itt mikor munka van, akkor munka van, ez a válogatás például nem egy leányálom. De ugyan úgy csinálta ő is, vagy az anyja is volt két napot, az apja pedig rakja a ládát a válogatóba, veszi le az üreset, hozza viszi a kis ládákat, kinek mire van szüksége.  Bár igazából szólni egyszer se kellett, hogy kell karton, vagy fólia, mert addigra mindig ott volt, mielőtt elfogyott volna. Van hajtás, de azért én, és a két lengyel szerintem jobban hajtunk, mint ők. Na de mindegy :)

Hogy magamról is írjak kicsit, azért nem olyan könnyű itt egyedül.. A két lengyel közül az egyik beszél valamit angolul, a másik (Valdek) szinte semmit, nem is értem, hogy 9 éve itt van, és az angolt, a hollandot, és a németet vegyítve annyira bírja kifejezni magát, hogy ne adják el :) A másik, Mavek jobban beszéli az angolt, vele szoktam dumálgatni. Ami körülbelül úgy történik, hogy telefon, google translate, és amit nem tudok elmondani, körülírni, rákeresek. Mivel sose voltam nagy angolos, nem nagyon megy, de kezdek belejönni, és néha olyan szavak jutnak az eszembe, hogy még én is meglepődök. Igazából segítenek mindenben, kérdezik, hogy minden rendben, ha van valami gondom, bajom, ha látják rajtam hogy valami nem oké, akkor főleg Mavek próbál velem beszélgetni. Gondok pedig vannak bőven, sose voltam még ilyen távol, és ennyi ideig az otthontól, még ha ilyen szép és csodás helyen is vagyok, és annyira vágytam rá, azért előjött a honvágy, hiányzik a család, hiányoznak a barátok, a jól megszokott környezet, hogy magyarul beszéljek, de legfőképp egy valaki hiányzik.. Jó is a sok munka, mert leköt, de fárasztó is. De hát csak nem kéne feladni, ha már idáig eljutottam, kisebb nagyobb áldozatok árán. Aztán majd kiderül, hogy megérte-e. Egyelőre nem vagyok elájulva, vannak dolgok amiket jobban csinálnak mint mi, de például a növényvédelem eléggé rossz szerintem. Vagy például láttam olyan 3-4 éves ültetvényt, ahol a fákon 10 almánál több nem nagyon volt, de felette volt a 20 ezer euró/ha-os jégháló. 

Még azt se nagyon mondhatom, hogy alkalmazkodnom kellene, mert itt is ugyan úgy kell dolgozni, mint otthon. Ami pedig sose állt távol tőlem, sőt. Viszont azt nem nagyon szeretem, mikor egész nap egyedül kell dolgozni, mint például tegnap majdnem végig. Nem jó itt egyedül, az időjárás meg aztán végképp kikészít :) Már napok óta 15-20 fok van, fúj a szél, és nagyrészt esik az eső egész nap. De már négy hét sincs az első látogatómig, amit mindennél jobban várok, aztán a szüleim jönnek augusztusban 4 napra. Ez a két dolog motivál, és hogy tényleg lesz haszna ennek az egésznek.

Na meg hogy remélem sok embernek szerzek pár kellemes percet ezzel a bloggal, és a képekkel. Visszajelzéseket szívesen veszek, írjatok nyugodtan kommentet itt, vagy a facebookon, üzenetet, bánom is én. :) Vagy ha kérdésetek van valamivel kapcsolatban, szívesen megválaszolom, ha tudom. 

Minden jót nektek, sziasztok!

A további képeket továbbra is itt találjátok meg: https://plus.google.com/u/0/photos/102039800787353822114/albums/5890313765548098737

Minden kezdet nehéz, szokták volt mondani :)

Ez itt se volt másképp. Tegnap körbevezetett Sander az ültetvényekben, megmutatta a fajtákat, melyiket mikor telepítették. Igazából az ültetvény az otthoni viszonyokhoz képest nagyon jól néz ki, de azért itt is mutatkoznak problémák, amit nem igazán tudnak kezelni szerintem. Például a tűzelhalás, ami otthon elég sok gondot okoz, a tavalyi évben rengeteg volt, idén mi speciel preventíven védekeztünk, de hallottam nagy járványokról. Érdekes, mert Sander azt mondta, hogy ez nem tűzelhalás, pedig szerintem marhára egyértelmű, hogy az. Főleg a Jonagold fajtán volt eldurvulva, volt hogy fánként 10 ágat is le kellett vágnom. Igaz, a Jonagold elég érzékeny fajta tudomásom szerint, az Elstaron tized annyi se volt. De azt nem értem, hogy miért mondta, hogy ez nem tűzelhalás. Vagyis pontosabban nekik a szekunder fertőzés a tűzelhalás, és ez szinte mind primer fertőzés volt, ami már meg is állt rég. A szekunder, vagyis másodlagos fertőzés már baktériumcseppekkel történik, és elég gyorsan halad, ahova rácsepeg a cucc, az általában fertőződik is, ahogy bekerül a fába, napi 10 cm-t is haladhat.

Tűzelhalás (Erwinia amylovora) primer fertőzés

Tegnap, a nap végén ezt csináltam, ma pedig egész nap. Szóval miután körbevezetett a gazdaságban, aminek egy része itt található a ház körül, belefogtunk a munkába :) Egy pár éve telepített körte ültetvényben kellett az újonnan pótolt, ültetett fákról a körtét leritkítani, egy bokorban maximum kettőt hagyva, de ha túl volt terhelve a fa, akkor egy is elég volt bokronként. Inkább a sok mászkálás volt fárasztó, mert egy sorban kb 300-400 fából volt 8-10 új fa. Elsőre meglepett, hogy ő is velem csinálta, ketten vittünk egy sor két oldalról. De belegondolva ez természetes, a mi ültetvényünkben is a legjobb munka úgy érhető el, ha te magad is sokat részt veszel benne, ellenőrzöd, megmutatod, hogy hogy kell csinálni. Közben elég jól elbeszélgettünk, nem is gondoltam, hogy ilyen jól fog menni a német :) Igazából teljes mértékben megértjük egymást, bár néha elég nehéz kifejeznem magam, van, hogy angol szavakat viszek bele, mert csak azt tudom, de olyan is volt már, hogy meséltem neki egy történetet, és magyarul mondtam pl, hogy "és akkor azt mondja nekem". Hát, nézett egyet, hogy mi van :) Mindenről el tudunk beszélgetni, családjáról, családomról, a holland gazdaságról, almatermesztésről, más országokról, szóval tényleg, elég sok mindenről. Ma például szóba került az, hogy Magyarország az I. VH után mennyi területet és embert vesztett, a Trinanoni békediktátummal. Erre ő, hogy feltétlen utánaolvas ennek a wikipédián, mert nem hallott erről. Szóval tényleg jó fej, közvetlen, és jól ki is jövünk :)

Érdekes, hogy ugyan azokat a szereket használják általában, mint mi otthon, de durvább növényvédelmi problémák akadnak. A tűzelhalást említettem, amellett a Jonagold tele volt vértetűvel, és ami vele jár, a fehér, vatta szerű szövedék. Elég undorító tud lenni, főleg szüretkor, ragad rád az a fehér takony, meg szétkenődik a tetű a kezeden, és olyan mintha véres lenne. Van még valami ágrákosodás, főleg a törzsön. A háncs teljesen hiányzik, kb a fatörzs kerültének a fele, és még a fából is, ezeken a részeken eléggé el van vékonyodva a törzs. Ez okozza a legkomolyabb gondot elmondása szerint, évente 2-300 fát emiatt kell pótolni az almában. Tegnap még pajzstetűt is találtunk, ami ugye nálunk karanténkártevő. Igazából csak tetvet láttunk, a reszelő szerű fekete réteg, az almán lévő lázfoltok nem voltak, szóval nem komoly a kártétele, de azért akad. Összességében, a növényvédelem lehetne jobb is szerintem, vagy hatékonyabb. Ami komoly dolog, és figyelemre méltó, az a fák "gyengesége". Értem ez alatt, hogy le vannak csendesedve, nem erősek, nincs intenzív hajtásnövekedés, ha levágnak egy komolyabb ágat. Erről tesznek is, évente hol az egyik, hol a másik oldalról gyökérvágás (képek között fent van a gép), és évente háromszor április-május körül Regalis-szal kezelik a fát, különböző dózisokkal. Ez kompaktabbá teszi a hajtást, egy ágat maximum 4-5 évig tartanak fent, és minden évben visszakurtítják. Elmondása szerint alsó hangon 35 tonna alma van hektáronként, ami otthon elég jónak számít, de ez itt inkább a minimum. A Jonagoldon volt egy év, hogy 110-120 tonna volt hektáronként, ami fánként 30 kiló! Ezt többszöri vegyszeres termésritkítással (3x ATS, 1x Paturyl, 1x Ethrel általában, vagyis ebben az évben így), majd kézi kiegészítő termésritkítással érik el. Egy fán, attól függ, hogy hány éves, és milyen fajta, mit bír el a fa, konkrétan meghatározzák a darabszámot, hogy pl 90-100 db almát kell rajta hagyni. És ezt komolyan is veszik, se több, már ha van miből, és se kevesebb.

Szó volt még ma a szélmalmokról, amiből annyi maradt meg nekem, hogy 20 ember összefogott, és 12 szélmalmot építettek x éve. Ha jól értettem, akkor pont ebben az évben térült meg a beruházás, és Sander része teljes mértékben ellátja az üzemet. Nem tudom, hogy egy ilyen szélmalomnak mekkora a teljesítménye, konkrétan egy esik bele az ő ültetvényébe, de számomra az hihetetlen, hogy egy ilyen malom ellátja a hűtőházat, és minden egyéb elektromos igényt kielégít. Vagy félreértettem, de az is lehet, hogy így van. Akárhogy is, jól csinálják azt, amit csinálnak :)

Ez az út minden nap fel van locsolva, és tükörsimára elsimítva. A szomszédban egy lovaglóiskola működik, és minden nap itt versenyeznek ügető kocsikkal. Rohadt gyorsan ám :)

De például érdekes, hogy itt a nagy holland autóellenességből nem sok minden látszik, a fél kilométerre lévő ültetvényébe is az automata váltós, 4 liter Jeep-pel mentünk át, ami alsó hangon 20 litert zabál :D (ő mondta, hogy marha sokat eszik). De van egy Megane kombijuk is, vicces, hogy 3 évesen vette. Szerinte egy autó addig jó, míg elférnek benne, és normálisan működik, hiába tetszik neki az új Audi A6, amíg ez jó, minek másik. A traktorral is ugyan ez a helyzet, amíg ez működik, és jó, addig minek vegyen másikat. Bár legközelebb azt mondta, hogy csak olyat vesz, amiben automata klíma van, mert ez milyen szar már, hogy állandóan kapcsolgatni kell, egyszer meleg van, egyszer meg túl hideg :) De van itt böszme nagy lakókocsi, chopper, és nagy hajó is, vagy jacht, nem tudom, nem értek hozzá :) Nyaralni is hol spanyolba, hol Franciaországba mennek, bár idén csak Hollandián belül, de rendszeresen járnak síelni, Ausztria, Franciaország, Itália, egyszer voltak Csehországban is. Ilyenre mindig szakítanak időt a családdal, addig az apja viszi a gazdaságot, aki amúgy is elég sokat van itt.

Sanderék háza

Itt pedig a "munkásszálló", hűtőházzal egybeépítve. Balra alul nagy kantin, itt van két mosógép, mosogatógép, 2 hűtő, 2 kombihűtő, fagyasztó, kávéautomata. Jobbra zuhanyzó, wc-k, mosdók, fent pedig szobák (jobb felső az enyém). Ám a néha felbúgó kompresszor hangja éjszaka kicsit zavaró, mivel csak körbe van panelozva a lakótér. Egy ajtó választ el a gépszíntől, ami alattam van, az ablaktól jobbra kezdődik

Holnap, vagy holnapután folytatás, bár holnap ideje lenne már főznöm/sütnöm valamit, mert nem ehetek minden nap kínait :) Mondjuk nem drága, tegnap amit ettem 11 euró volt, és szégyenszemre nem bírtam megenni, pedig elég éhes voltam. Bár sok volt kicsit a hús, a végére elfogyott a rizs. Na meg be kell menni érte a városba, ami 10 km kb... 

sziasztok :)

képek pedig itt, aki esetleg facebookon nem látta: https://plus.google.com/u/0/photos/102039800787353822114/albums/5890313765548098737

Ha van rá igény, fűzhetek is kommenteket a képekhez, de szerintem itt úgy is leírtam sok mindent.

Halihó mindenki, innen Biddinghuizenből :)

Közel hét órás út után, 4 óra körül megérkeztem Biddinghuizenbe. A városról annyit, hogy csodaszép, hangulatos, igazi holland kisváros. Bár még túl sok mindent nem láttam belőle, Sanderral bementünk vacsoráért, aztán bent vacsoráztam velük a házban. Ugyanis az út végére már nem sok kajám maradt, felajánlotta, hogy ma este egyek a családdal. Család: egy kedves, közvetlen feleség, aki próbálja előszedni minden német tudását, kisebb-nagyobb sikerrel :) és három kiskölyök, 2 szőke hajú kis srác, az egyik hat, a másik négy éves, és egy kislány, közel a 2 éves korhoz. Úgyhogy van zsibongás egész nap :)

Az utam jó volt, Frankfurtnál, meg Kölnnél állt be kicsit a pálya, de aránylag tartani tudtam a kis tempómat. Hollandiában már visszavettem, 100-al autópályán, főúton 80-al, belvárosban max 45-tel, tanulva a tavaly előtti gyorshajtásos csekkből :) Vicces, szinte végig figyeltem, de nem láttam egy Fiat Brava-t se :D érdekes..

Érkezés után gyors bemutatkozás, bent beszéltünk pár szót, megkínáltak kávéval, aztán átadtam az ajándékot (ostor, pálinka, magyaros fűszerek), hollandos kimértséggel meg is köszönték :) 

Az egyetlen ami zavaró, hogy mivel vasárnap van, vagyis hétvége, a két itt lévő lengyel vendégmunkáshoz becsatlakozott még vagy 8, a környéken dolgozó lengyel. Próbáltam velük kommunikálni, az egyik még egész jól is beszélt angolul, de a többiek nem nagyon, köztük azok se, akik itt dolgoznak. Meg lakik még itt 4 vendégmunkás, de ők máshol dolgoznak, és csak két hétig lesznek. Ajtócsapkodás, dübörgés megy, mióta csak feljöttem a szobába. Szoba: egy hűtőházzal egybeépített géptároló színben van kialakítva galéria szerűen. De persze igényes, lent van zuhanyzó, mosdó, öltöző, egy marha nagy kantin, fent meg a szobák, az enyém négy ágyas, de egyedül leszek végig. Legalább elférek nyugisan :) Viszont a ház az csodaszép! Életemben nem jártam még holland házban, de ez felülmúlta minden képzeletemet. A konyha, nappali, étkező egyben van teljesen, durván lehet 50 nm, tök egyszerű minden, és praktikus. Pl a padló mindenhol valami linóleum féleség, de nem ilyen kolifeelinges, egész jól néz ki. Az étkező asztal meg sima fa, és marha nagy, könnyen mosható. Amit a három kölyök művelt az asztalnál, kell is :) Szerintem néha napján kihozzák, aztán magasnyomásúval leveretik :) Tényleg nagyon szép, és az az érdekes, hogy marha nagy ablakok vannak, függöny, reluxa, szalagfüggöny, redőny, semmi. Nuku. Aki elmegy az úton, telibe belát a házba, de ez mindenhol így van Hollandiában, mármint amerre csak jártam, mindenhol ezt láttam. Érdekes, legalábbis így magyar szemmel.

Amúgy a tegnapi szálláson megtudtam a magyar sráctól, hogy a hollandok marhára nem főznek. Vagy ha főznek, akkor nem egy nagy durranás. Sander is mondta, hogy a holland konyha: főtt krumpli, valami hús, meg zöldségek, és kifújt. És minek főzőcskézzen órákig, mikor 15 perc alatt megjárja Biddinghuizent, és vesz ott valamit. Ma este kínai volt például, hát én már ettem jobbat is, azt meg se mertem kérdezni, hogy mennyibe került ez a rengeteg katyvasz. Volt abban minden :D

Holnap fél 10-kor kezdődik a munka, passz, hogy mi. Sander reggel permetez, úgyhogy úgy is biztos lemegyek 6 után valamikor, sose tudni, mikor mit tanul az ember :) Most eléggé fúj a szél, csak úgy keni a szélkerekeket. Amúgy az idő nem rossz, pulcsis :D Azért mondom, hogy nem rossz, mert ez itt ilyenkor jónak számít :) 

Vicces, hogy 22:18 van, és még világos :) én meg fáradt, úgyhogy holnap folytatódik az élménybeszámoló :) Most voltam lent jobban körülnézni, hát valami csodaszép mind a körte, mind az alma ültetvény. A gépesítés elég durva, számoltam 5 fülke nélküli kistraktort (Kubota), amik a kiskocsikat húzzák, van egy keskeny nyomtávú New Holland, azon egy Munckhof permetező, amivel egyszerre 1,5 sort tud permetezni. Durva, hogy 6,5 ha megvan egy óra alatt. Nekünk egy óra alatt 1,5 ha-t sikerül megcsinálni, úgyhogy reggel mindenképp lemegyek, mert erre nagyon kíváncsi vagyok :). Van egy Iseki fülke nélküli, azon jelenleg egy vegyszerező lógott, két oldalas kerettel, szóval egyszerre két fél facsíkot gyomírt. Van még egy keskeny nyomtávú Renault, azon mulcsozó, de láttam még gallyaprítót, frontmulcsozót, gyökérvágót, na és egy szüretelő gépet. A hűtőház nem tudom hány vagonos, de elsőre vagy 50-nek tűnik, marha nagy. Holnap lesz miről kérdezősködnöm :) 

Jó éjt nektek, sziasztok!